Simon, Júdás-napi országos vásár Sárvár 2019

Forraltbor, kolbászillat, óraállítás, az utcákon az október végi reggel ködében hömpölygő embertömeg… Ezek a képek a sárváriak számára egyet jelentenek a Simon, Júdás-napi kirakodóvásárral. A Simon-Júdás napi országos vásárra idén október 25-én és 26-án kerül sor Sárvár utcáin.

A Simon, Júdás-napi vásár időpontja: 2019. október 25 – 26.

A Simon, Júdás-napi vásár helyszíne: Vas megye, Sárvár, Kossuth tér, Batthyány Lajos utca, Hunyadi János utca, Árpád utca, Ady Endre utca, Deák Ferenc utca, Várkerület utca, Rákóczi Ferenc utca, Posta tér

A Simon, Júdás-napi országos vásár Sárvár 2019 programja

A Simon-Júdás Napi Országos Kirakodóvásár a legrégibb hagyománya Sárvárnak, 1405-ből ismeretes az a városi rendelet, amely szabályozta a vásár tartásának módját. Már Zsigmond király idején is sült a kolbász a bódékban, és bort is mértek. Persze, a vásár az idők során sokat változott, a portékák kínálata gazdagodott, és mára gasztronómiai szempontból is sok meglepetést tartogat.

A Sárvárra és Vas megyére jellemző helyi jellegzetességek mellett megjelennek a tradicionális büféételek, no meg a street food, finger food és fine dining ételeket kínáló vendéglátóhelyek is. Természetesen nem hiányozhatnak a finom borok és pálinkák, kézműves sörök sem.

Simon-Júda napja egyébként jeles időjárási és gazdasági határnap, szólás fűződik hozzá:

„Megérkezett Simon-Júdás, jaj már néked pőre gatyás”, vagyis mostantól fogva melegebben kell öltözködni!

A rendezvény helyszínei: Kossuth tér, Batthyány Lajos utca, Hunyadi János utca, Árpád utca, Ady Endre utca, Deák Ferenc utca, Várkerület utca, Rákóczi Ferenc utca, Posta tér

A Simon, Júdás-napi országos vásár Sárvár 2018 ismertetője

A vásár mára több száz éves hagyomány. Azon kevés hagyományok egyike, amelyek még élőnek tűnnek, s változatlanul képesek a mai “megbolondult” bioritmusunk fixpontjaként működni. Kicsit megáll az idő: találkozunk, beszélgetünk, körbenézünk, felfedezünk, s általában gazdagabban térünk haza, mint ahogy elindultunk. Persze nem kizárólag a megvásárolt apró vásári csecsebecsékre gondolok, hanem arra a lelki többletre, amelyet a közösséghez tartozástól kapunk. Ez a belső vásárfia talán fontosabb is, és szinte tudattalanul öröklődik tovább a környékbeli családokban generációról generációra.

A forraltbor, a találkozások megmelegítik a bensőt, és a legtöbben azzal a tudattal viszik táskájukban a megvásárolt sültkolbászt, hogy van hol, van kivel körbeülni az asztalt és együtt elfogyasztani. Ilyenkor kicsit úgy élünk, ahogy máskor is kellene…

Az év egyik leginkább várt utcai eseménye Sárváron a Simon-Júdás-napi országos kirakodóvásár. Ahogy az előző években, idén is vásári forgataggá alakulnak át a város főbb utcái, idén is lesznek színpadi programok és sok forralt bor.

A Júdás napi hagyományról

A Simon-Júdás vásár legrégibb hagyománya Sárvárnak, az iránta való érdeklődés az évszázadok múltával, az életmód változásával sem hagyott alább. A hat évszázados történelmi múltra visszatekintő kirakodóvásár sokat változott, ám meg-megújulva a mai napig őrzi hagyományait.

Hazánkban is ritka, hogy egy sok százéves hagyomány a mai napig szinte változatlan formában fennmaradjon és tovább éljen. Sárváron ez a Simon-Júdás Vásár. Zsigmond király idején is sült már a kolbász a bódékban és bort is mértek, meg édes csemege is jutott az arra érdemeseknek. Szórakoztatták minden időkben a népet. 1405-ből ismeretes az a városi rendelet, amely szabályozta a vásár rendezésének módját. Bogyoszlai Pál várkáplán szintén hivatkozik 1512-ben úrnőjéhez, Rozgonyi Klárához írt levelében az október 28-i vásárra. Sárvár mezőváros évszázadok óta vásártartási joggal rendelkezett. Évente két jelentős állat- és kirakodóvásár volt a városban, Szent György napján, április 24-én, és Simon-Júdás napján, október 28-án, amelyek közül az őszi volt a nagyobb.

A vásár történelme

A két világháború között a fő utca volt a vásár helyszíne, majd a többször is helyet változtató vásártéren rendezték a ’60-as, ’80-as években. A Néptánckör Kulturális Egyesület a ’80-as évek közepén kapcsolódott be a vásári programokba. Kezdetben, mint műsorszervező, műsorszolgáltató, majd mint a vásár főrendezője. Először 1984. október 28-án próbálkozott a tánccsoport, a művelődési központtal közösen, népművészeti programot becsempészni a vásári kavalkádba. Az egykori téglagyári tó területén rendezték ekkor a vásárt. Az évek múltával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy sem a helyszín, sem a vásárrendezés minősége nem megfelelő, ezért a Néptánckör Kulturális Egyesület 1988. évi közgyűlésén határozat született arról, hogy a vásár rendezési jogát meg kellene szerezni.

A Városi Tanáccsal lefolytatott tárgyalások eredményeképpen született az a megállapodás, amely alapján 1988. október 28-án már a várparkban, a Várkerületen és a Nádasdy utca elején rendezték a vásárt, előre kijelölt árusító helyeken. 1989-ben, egy újabb megállapodás alapján került a Fő utcára a vásár, amely valóban ideális, és hagyományos helyszíne a Simon-Júdás napi kirakodóvásárnak. 1991-ben szervezte utoljára az egyesület a vásárt, majd a megnövekedett létszám miatt rá kellett jönnie, hogy egyedül már nem képes kézben tartani a rendezést, ezért annak jogát átadta a tűzoltóknak. 1992-től a Tűzoltáshoz Felszerelést Alapítvány volt az országos kirakodóvásár rendezője. 2012-től a városi önkormányzat döntése nyomán új, vállalkozási formában kerül megtartásra Sárvár Simon-Júdás napi vására.

A Sinom, Júdás, a sárvári vásár névadóiról

Simon-Júda jeles időjárási és gazdasági határnap. Országszerte ismert szólás fűződik hozzá: „Megérkezett Simon-Júdás, jaj már néked pőre gatyás”, vagyis mostantól fogva melegebben kell öltözködni. Ennek a tanácsnak középkori deákságban gyökerező, európai párhuzamai vannak.

Egyes vidékeken nem Dömötör, hanem Simon-Júdás volt még a közelmúltban is a juhok elszámoltatásának és a juhászok fogadásának napja. Simon-Júdás, másként Simon-Júda (október 28.) már a magyar középkorban is számon tartott kettős apostolünnep volt. Júdásnak az Iskariótitól (tehát a Jézust eláruló Júdástól) való megkülönböztetésül Judás Thaddeus (Tádé) volt a teljesebb neve. Júdás, másként Tádé tehát Jézus tanítványa és rokona. Életét teljesen átszőtte a legenda. Kezében vándorbottal vagy újabb időkben Krisztus képmásával szokás ábrázolni.

Tisztelete évszázadokon át mintegy lappangott, csak az újkorban bontakozott ki. A kultusz közép-európai szülőhelye a jezsuiták bécsi, kilenc angyali karnak szentelt temploma. Nádasdy Ferenc országbíró, aki mintha tragikus sorsát előre érezte volna, Tádét különös bensőséggel tisztelte, Lorettom templomának egyik kápolnáját Tádénak ajánlja (1659), akiről hiszi, tudja, hogy a reménytelen ügyek pártfogója.

Tádé kalendáriumi társa a buzgó Simon. Ismertetője a fűrész, ezért különösen a favágók tisztelték védőszentül. Neve keresztnévként régebben kedveltebb volt, ezt a belőle képzett számos családnév: Simon, Simonka, Simóka, Sinkó, Sinka, Simó, Sima is igazolja.

 

A bejegyzés alapja: http://lathatatlansarvar.hu/simon-judas-napi-vasar-2013-kepekben/