Kalocsa országos kirakodóvásár 2020-as vásárnaptár

Kalocsa Bács-Kiskun megyében, kirakodó vásárt tart minden évben négy alkalommal, március, május, szeptember, november hónapok negyedik vasárnapján kerül megrendezésre.

A vásár nyitva tartása:
– kirakodóvásár: 5:00 órától 14:00 óráig

A vásár helye: Bács-Kiskun megye, Kalocsa, Vásártér, 2274/3, 2273 hrsz. terület, ha a vásár mérete indokolja, 2161/2, 2272/7 és a 2162/3 terület is.

A Kalocsa országos kirakodóvásár 2020-as időpontjai

 

2020. március 22. (negyedik vasárnap)	2020. szeptember 27. (negyedik vasárnap)
2020. május 24. (negyedik vasárnap)	2020. november 22. (negyedik vasárnap)

 

Rendező: Kalocsa Város Önkormányzata

 

Kalocsa és a kaolcsai vásár története

Az érsekség csak az 1710-es évek elején települt vissza Kalocsára, de a helyi egyházi intézményeket (plébánia, iskola) már néhány évvel korábban megszervezték. Csáky Imre érsek (1710-1732) a város földesura jogán egyezséget kötött a várossal a Kalocsa környéki elnéptelenedett puszták bérbeadásáról és az úrbéri szolgáltatásokról. A város bérbe vette az érsekség tulajdonában lévő, a török időkben elnéptelenedett falvak határát és más határrészeket, amik túlnyomóan Kalocsától keletre feküdtek: Csertő (Öregcsertő, Kiscsertő), Mégy (Alsómégy, Homokmégy), Drágszél, Hillye, Negyven, Kistelek, Kisülés és Halom. Későbbi bérletek: Csorna, Erek (Alsóerek, Felsőerek), Tény (Kistény, Öregtény), Résztelek, Keserűtelek, Szarvas, Banyasziget, Győrtelek, Kőégető és Bóvár. Ezeken a határrészeken és pusztákon alakultak ki később a kalocsai szállások.

Az 1713-ban kötött kontraktus gyakorlatilag visszaállította Kalocsa középkori mezővárosi kiváltságait. A vásártartási jogot csak később, 1720. március 17-én évente három napot (Mátyás nap: február 24., Nagyboldogasszony napja: augusztus 15. és András nap: november 30.) kapta vissza III. Károly királytól, később, 1731. március 27-én még egy további vásári napot (Úrnapja: május 21.) kapott.

Az úrbéri viszonyok rendezése nyomán kialakult a 18. századi Kalocsa legjelentősebb társadalmi rétege, a birtokos jobbágyparasztság. A mezőgazdasági termelés megszokott terményei mellett új termelési ágak jelentek meg. 1740-es évek végéről származnak a fűszerpaprika-termelés első írásos nyomai. 1747-ben a Bátyán paprikával fizették az érseknek az egyházi tizedet. Az 1748-as bátyai egyházlátogatási jegyzőkönyvben szerepelt, hogy Molnár János jegyző és kántortanító természetbeni járandósága fejében paprikaföldet kapott. A kalocsai papnevelde 1748/49-es számadáskönyve paprikavásárlásról tudósít. Az 1760 körüli években Öreghegyen (ma Szőlőhegy), Homokgyőrben és Halomban megkezdődött a szőlőtermesztés is.

 

A bejegyzés alapja: 20/2017. (X.20.) sz. határozat. önkormányzati rendelet, https://www.kalocsa.hu/