Magyar Vegyészeti Múzeum Várpalota

A Magyar Vegyészeti Múzeum weboldala: http://www.vegyeszetimuzeum.hu/

A Magyar Vegyészeti Múzeum címe: 8100 Várpalota, Thury-vár

A Múzeum elérhetősége:

• Levélcím: 8101 Várpalota, Pf.: 39.
• Telefon: (+36 88) 575 670
• Email: info@vegyeszetimuzeum.hu

A Magyar Vegyészeti Múzeum nyitva tartása

A múzeum nyitva tartása alkalmazkodik a Thury-vár működési rendjéhez. Ezek alapján:

Hétfő: zárva

Iskolai tanítási időszakban látogatható:

Csütörtök: 10:00-16:00 h-ig

Péntek-szombat-Sz.: 12:00-17:00 h-ig

Tárlatvezetés csak előre egyezettet időpont alapján lehetséges.

 

Iskolai tanítási időszakon kívül látogatható:

Csütörtök: 10:00-16:00 óra

Péntek-szombat: 12:00-16:00 óra

 

Előre bejelentett csoportokat fogadunk:

Kedd: 12:00-16:00

Szerda: 10:00-16:00 h-ig

Múzeumi kémia órák előzetes egyeztetés (legalább 2 héttel előre) alapján kérhetők, maximális csoport létszám 18-20 fő.

Időpont-egyeztetés: (+36 30) 822 3465-ös számon

 

A Magyar Vegyészeti Múzeum története

A 2003-ban alapításának 40 éves évfordulóját ünneplő Magyar Vegyészeti Múzeumot a Nehézipari Minisztérium létesítette azzal a céllal, hogy korunk egyik nélkülözhetetlen iparágának, a vegyiparnak és a kémiatudománynak hazai emlékeit összegyűjtse, azok megőrzését biztosítsa és az utókor számára hozzáférhetővé tegye. A múzeum az alapítás óta eltelt időszakban mindvégig megőrizte kuriozitását, mert Közép-Európa egyetlen önálló vegyészeti múzeumaként működik.

1961-ben a Nehézipari Minisztérium kezdeményezésére megkezdődött a Magyar Vegyészeti Múzeum (MVM) szervezése. Az előzetes munkák elvégzésére Szervező Bizottság létesült, a bizottság tagjai a hazai kémiatudomány jeles képviselői voltak. Az Előkészítő Bizottság az elvi kérdések tisztázása után a múzeum Szervező Irodájának adta át a helyét, amely a Nehézipari Minisztériumban kezdte meg az érdemi munkát.

1963-ban a Bizottság szervezőmunkája eredményeként a Művelődésügyi Minisztérium megadta a MVM előzetes működési engedélyét, amelyben az országos gyűjtőkörű múzeum feladatául a kémiatudományok és a magyar vegyipar műszaki-tudományos emlékeinek gyűjtését, feldolgozását és történeti bemutatását jelölte ki. A Szervező Iroda kezdeményezésére a vegyipari vállalatoknál és intézményeknél kiépült egy múzeumi összekötői hálózat, amely a gyűjtőmunkában, a műszaki emlékek védetté nyilvánításában nyújt a mai napig is segítséget a múzeumnak. A Szervező Iroda munkatársai részt vettek a múzeum berendezésének és kiállításainak tervezésében, múzeumi kiadványok megjelentetésével megindították a múzeum publikációs tevékenységét. A Szervező Iroda próbált a létesítendő múzeum számára alkalmas épületet felkutatni. Az eredeti elképzelés szerinti, a vegyipar vagy a kémiatudomány szempontjából kiemelkedő jelentőségű műszaki emléket nem találtak. Ekkor merült fel a helyreállítás kezdeti stádiumában lévő Thury-vár lehetősége, amely Várpalotán, az akkori hazai vegyipar egyik legnagyobb vidéki centrumában (pétfürdői, peremartoni, inotai, balatonfűzfői üzemek, veszprémi kutatóhelyek, oktatási intézmények) feküdt. A település kedvező fekvése mellett a gazdasági megfontolások is szerepet játszottak, mert így a várépület hasznosításának a kérdése is megoldódott.

1969-ben az MVM Várpalotára települt, az épület ideiglenesen helyreállított helyiségeinek egy részébe költözött és ezzel megkezdődött a tulajdonképpeni múzeumi munka, a rendszeres kiállítási tevékenység, a tárgyi raktár és a könyvtár kialakítása. A Várpalotára településtől 1989-ig a múzeum a Nehézvegyipari Kutató Intézet (NEVIKI) osztályaként működött. A működési költségeket nagyrészt a Nehézipari Minisztérium (Ipari Minisztérium) fedezte. Az épülettel kapcsolatos beruházások támogatásában mindig nagy szerepet vállaltak a vegyipari vállalatok. Az 1980-as évek közepétől fokozatosan csökkentek a minisztériumi támogatások. A helyzet a NEVIKI működési feltételeinek romlásával tovább súlyosbodott, különösen felszámolásának megkezdésekor. 1989-től egy ideig a NEVIKI leányvállalataként működött tovább a múzeum, majd 1991. jan. 1-jétől alapítványi formában folytatja a tevékenységét. Alapítói a Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ), a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ), a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) és a NEVIKI voltak. A négy alapító közül a NEVIKI jogutód nélkül megszűnt. Működési költségeinket az alapítványi törzstőke kamatai, pályázati bevételek és a vegyipari vállalatok támogatásai biztosítják.

A múzeumnak helyet adó XIV-XV. sz.-i várépület Várpalota legjelentősebb műemléke. A török megszállás ideje alatt 1566-ban Thury György várkapitány vezényletével a vár ellenállt a többszörös túlerőben lévő török seregnek. E jelentős hadi esemény tiszteletére nevezik az épületet Thury-várnak. Elismertségét jelzi a Nemzeti Örökség Bizottsága 1990. XII. 7-i határozata, amely a történelmi épületet a Nemzeti Örökség részévé nyilvánította.

A múzeumban folyó szakmai tevékenység mindig szorosan összefonódott az épület műemléki helyreállításával. A beköltözéstől 1981-ig a múzeum munkatársai rendkívül mostoha körülmények között végezték munkájukat. A felújítási munkák késtek, ezért a gyűjteményi anyagok megóvása, az állandó beázások, a tetőkárok, a kezdetleges fűtés miatt sokszor emberfeletti erőfeszítést kívánt. 1981 és 1988 között alakult ki a mai állapot, amikor kb. 1500 m2 hasznos alapterület áll a múzeum rendelkezésére. A következő helyreállítási szakasz 1994-ben indult és elsősorban a várudvar használhatóvá tételére irányult, miközben a legértékesebb XIV. sz.-i palotarész állapota tovább romlott. 1996-ban elkészültek az északi falhoz csatlakozó udvari klasszicista épület felújítási tervei, ezzel párhuzamosan felújították a vár esővízcsatornáit. A múzeum hidrogeológiai felmérést készíttetett a XIV. századi palotarész vizesedésének felderítésére. A tanulmány megoldást kínált a várépület víztelenítésére. 1997-ben elkészült a XIV. sz.-i palotarész helyreállításához a beruházási tervezet, amely a várudvar rendezését és a villámvédelem megvalósítását is tartalmazta. Az 1999-es tervtanácsi állásfoglalás a vár felhasználásáról és a további helyreállításról határozott. 2000-ben határozat született a vár helyreállításának II. üteméről. Ennek megvalósításaként 2001-2002-ben az Állami Műemlékvédelmi Restaurálási Központ tervei alapján felújították a XIV. századi palotarészt, megoldották a talajvíz elvezetést. Döntés született a palotafal kőkonzerválási munkáiról és az értékes, egyedi falfestmények megóvásáról. 2002-ben elkészült a Széchenyi Terv SZT-2002-TU-4 kódszámú pályázata, amelynek tervezett beruházási költsége 200 MFt.