Dorozsmai Kirakodóvásár 2024. február 11.

Dorozsmának évszázados joga a vásártartás. Mindez a Vásár téren, a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. területén zajlik, 2024-ben is minden hónap második vasárnapján február és november között.

Vásár időpontja: 2024. február 11., vasárnap, második vasárnap a hónapban, februári szegedi vásár

Vásár helyszíne: Csongrád megye, Szeged-Kiskundorozsma, Dorozsmai Nagybani Piac

Bővebb információ a Dorozsmai Országos Állat és Kirakodóvásárról.

A teljes 2024-es Szeged-Dorozsmai vásárnaptár

A teljes 2024-es Szeged, dorozsmai vásárnaptár.

Dorozsma 1838. október 25-én V. Ferdinánd királytól négy vásár tartására nyert jogot, és egyúttal megkapta a város címet. Évente négyszer, április 7-én, június 29-én, szeptember 16-án és december 16-án, vagy az azt megelőző vasárnap rendeztek vásárt. Különösen állatvásárai voltak forgalmasak.

Kiskundorozsma 1876-ig a Kiskunság része volt, akkor csatolták Csongrád vármegyéhez, elszakítva ezzel a Kiskunságnak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolt többi részétől. 1950-ig járási székhely volt, amikor is Szeged vette át a szerepét. A települést végül 1973-ban Szegedhez csatolták. Dorozsmának rendkívül kiterjedt pusztái is voltak, melyek területéből alakult ki a mai Üllés 1948-ban, Bordány, Forráskút és Zsombó községek pedig 1950-ben.

Dorozsmának évszázados joga a vásártartás. Mindez a Vásár téren, a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. területén zajlik, minden hónap második vasárnap. A zöldség- és gyümölcspiacra – amely a budapesti után az ország második legjelentősebb piaca – ilyenkor a kirakodó vásár még a környező településekről is idevonzza mind a vevőt, mind az eladót. A kínálat igen széles körű: könyv, festmény, bútor, elektronika, ruházkodás, zene, kertészet, ipari szerszám, kerékpár, antikvitás, numizmatika, játékok.

Dorozsma nevét 1237-ben említette először oklevél Durusma, Drusma alakban írva.

Valamikor ősrégi halásztanya volt. Az ősbirtokos Durusma család bencés monostort alapított itt, amely egyben nemzetségi monostoruk is volt. Dorozsma a tatárjárás idején elpusztult, 1300 körül újra benépesült.

1478-ban már kőből épült temploma volt, ezt azonban a törökök lerombolták. 1719-ben ismét betelepítették, főként jász családokkal. Először a szegedi ferencesek látták el a hívek gondozását, majd 1725-ben megalakult a plébánia. A települést 1831 augusztusában kolerajárvány sújtotta. 1879-ben a nagy tiszai árvíz Szegeddel együtt Dorozsmát is elöntötte.

Kiskundorozsma 1876-ig a Kiskunság része volt, akkor csatolták Csongrád vármegyéhez, elszakítva ezzel a Kiskunságnak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolt többi részétől. 1950-ig járási székhely volt, amikor is Szeged vette át a szerepét. A települést végül 1973-ban Szegedhez csatolták. Dorozsmának rendkívül kiterjedt pusztái is voltak, melyek területéből alakult ki a mai Üllés 1948-ban, Bordány, Forráskút és Zsombó községek pedig 1950-ben.

1945-ben 106 kiskundorozsmai család költözött a Baranya megyei Mágocsra az akkor kitelepített németek házaiba.

A bejegyzés alapja: https://szeged.hu/archiv/35882/marad-a-helyen-a-180-eves-dorozsmai-vasar , https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiskundorozsma