Thúry György Múzeum Nagykanizsa

A Thúry György Múzeum weboldala: http://tgym.hu

A Thúry György Múzeum címe: 8800 Nagykanizsa, Fő út 5.

A Múzeum elérhetősége:

• Levélcím: 8800 Nagykanizsa Zrínyi Miklós utca 62.
• Telefon: (+36 93) 317 233

A Thúry György Múzeum nyitva tartása

A Thúry György Múzeum története

A múzeum ősét az 1900-as évek elejétől a piarista gimnázium „régiségtára” alkotta. 1913-ban Halis István városi tanácsost nevezték ki könyvtárosnak és múzeumőrnek, aki 1919-ig hivatali szobájában gyűjtötte a könyveket és a régiségeket. Ezután a Városházán adtak át két szobát erre a célra. A Tanácsköztársaság alatt ugyan határozatot hoztak a múzeum létesítésére — még a bélyegzője is elkészült —, de néhány évig a tevékenységéről nincs tudomásunk. 1923-ban az új gimnáziumban (Sugár u.13.) rendeztek be négy szobát a múzeum és könyvtár számára. Halis István 1925-ig vezette a két gyűjteményt, azután a kegyesrendi tanárok (Sótonyi István, dr. Kerkay József, Szakáll Gyula, Grujber József) látták el másodállásban a teendőket.

1949 tekinthető a mai értelemben vett múzeum alapítási évének. Ekkor a múzeumot államosították, 1950-ben pedig a könyvtártól is szétválasztották. Kijelölték a nagykanizsai tájmúzeum gyűjtőterületét is (Dél-Zala).

Az államosítást követő néhány hónapban dr. Szentmihályi Imre a múzeum vezetője, 1950. október 23-tól pedig dr. Kerecsényi Editet bízták meg az intézmény irányításával.
A múzeumot 1951 elején állami kezelésbe vették és abban az évben vette fel a „Thúry György Múzeum” nevet. Az intézmény rohamos fejlődésnek indult, a tárgygyűjtés következtében kinőtte helyiségeit, így 1952-ben új otthonba, az Erzsébet tér 11. szám alatti épületbe költözött. Nem sokkal később a szomszédos épületben is raktárt kellett létesíteni. 1962-ben a kanizsai múzeum is megyei tanácsi kezelésbe került és napjainkban is megyei intézményként működik.
A gyarapodó gyűjtemények bemutatására a Művelődési Minisztérium 1968-ban megvásárolta a Fő úti épület nyugati szárnyát. 1983. őszén itt nyílt meg az új állandó kiállítás „Erdő és ember Zalában” címmel, mely 1997 végéig volt látogatható. Az időszaki kiállításokat 1981-1998 között a múzeum kezelésében lévő ún. Városi Képtárban (Vasemberház) rendezték.
Az elmúlt évtizedek alatt óriási fejlődésen ment át a múzeum. A néprajzi gyűjtemény textil-része a Dunántúl egyik legjelentősebbje, míg a régészeti gyűjtemény elérte a környező múzeumok mennyiségét és minőségét.

Dr. Kerecsényi Edit nyugdíjba vonulása után 1984-től dr. Horváth László vezette a múzeumot 2006 februárjáig, mikor Száraz Csilla régészt nevezték ki igazgatónak.

Jelenleg 8 főfoglalkozású (régész, történész, művelődésszervező, restaurátor,
2 gyűjteménykezelő, egy adminisztratív alkalmazott, egy takarító) és
5 részfoglalkozású (4 teremőr, 1 karbantartó) dolgozó tevékenykedik az intézményben.

2000 nyarán foglalta el az intézmény új iroda- és raktárbázisát a Zrínyi utca 62. szám alatt. Ezzel egy időben kiköltözött az Erzsébet tér 11. számú épületéből, s a Városi Képtárból (Erzsébet tér1.) is. Az „Emberek, utak, kapcsolatok (Dél-Zala évezredei) című állandó kiállítás és az időszaki kiállítások a Fő út 5. szám alatti épületben látogathatók.