Hortobágyi Nemzeti Park

A Nemzeti Park weboldala: http://www.hnp.hu

A Nemzeti Park címe: Hajdú-Bihar megye, Hortobágy, 4071 Hortobágy, Petőfi tér 9.

A Hortobágyi Nemzeti Park elérhetősége

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

• Levelezési cím: 4024 Debrecen, Sumen u. 2., vagy 4002 Pf. 216
• Telefon: (+36 52) 529 920
• Mobil: (+36 30) 383 1612
• Fax: (+36 52) 529 940 Titkárság
• E-mail: hnp@hnp.hu
• Ügyfélfogadás: Csütörtök 8.00-12.00, 13.00-16.00

A Hortobágyi Nemzeti Park látnivalók

Hortobágy látogatóközpont, kézművesház

A Hortobágyi Nemzeti Park központi épülete a Látogatkózpont, itt található  Kézműves udvar is. A Látogatóközpont kiállításoknak ad helyet, valami információkat kaphatunk.

Teljes körű információt kaphatnak a térség turisztikai programlehetőségeiről, szállás- és vendéglátóhelyeiről. Megtekinthetik a puszta természetrajzát és a gazdag élővilágot bemutató ingyenes természetrajzi kiállítást.

Hortobágyi Pásztormúzeum

A Pásztormúzeum a Hortobágyon keresztül vezető út mellett, a puszta idegenforgalmi centrumában, a Kilenclyukú híd és a csárda szomszédságában található; műemlék épülete a 19. század első felétől szekérállás volt. Állandó kiállítása a pásztorélet és -társadalom hagyományait, munkaeszközeit és tárgyi emlékeit mutatja be.

Részletesen a Hortobágyi Pásztormúzeumról.

Madárpark és Állatkórház

Madárpark: madárkertekkel, a madármentő kiállítás, öko-teleháza és látványkórházat magában foglaló látogatóház, nagyröpdével, tórendszerrel és játszókerttel, ahol a legnépszerűbb játék a sasos gyerekröptető. A szakmai igények kielégítésére és a látogatók számára megfelelő körülmények biztosításás készült madármentő állomás.

Hortobágyi Vadaspark

A Hortobágyi Nemzeti Park természeti adottságaira alapozott Hortobágyi Vadaspark kiválóan alkalmas az ősi puszta vadvilágának bemutatására. A Vadaspark az ember megjelenése előtt ezen a tájon élő, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorított, illetve a nemzeti parkban ma is vadon élő állatfajokat mutatja be. Olyan fajokkal találkozhatunk, amelyek a földtörténeti jelenkorban a Hortobágyon bizonyítottan, vagyis paleontológiai leletek, írásos dokumentumok alapján előfordultak.

Hortobágyi-Halastó Kisvasút

A felújított és személyszállításra alkalmassá tett kisvasút egyedülálló módon biztosít lehetőséget arra, hogy a turisták kényelmesen elérjék a halastórendszer távolabbi részeit is, és gyönyörködjenek az egyedülálló tájban, valamint a belső tavak gazdag madárvilágában.
Ez az egyetlen kisvasút Magyarországon, amely halastavi környezetben fut. A közel százéves tógazdaság vízrendszere, tavai és ipartörténeti emlékei is egyedülálló látványt kínálnak.

A Hortobágyi Nemzeti Park története, ismertetése

A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 000 hektár. 1999. november 30-án Marrákesben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Debrecenben található.

Működési területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket, valamint Heves megye Tisza-tavi kis szeletét foglalja magába (Tisza-tavi Madárrezervátum).

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében található a Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján, a Hortobágyon lévő nemzeti park, 4 tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület. A nemzeti park egész területe bioszféra-rezervátum, a Ramsari egyezmény alapján vízi élőhelyei nemzetközileg is védettek. Itt a vízi madarak vadászata egész évben tilos!

A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi. A valaha virágzó – a török hódoltság korában elpusztult – települések emlékét pusztarészek nevei őrzik.

A Hortobágy felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Magasról szemlélve a táj mint óriási szőnyeg terül el, közepén ezüstös szalagként kanyarog a Hortobágy folyó. A nemzeti park területe sík, csak néhol emelkednek ki alacsony halmok. Ezeket az úgynevezett kunhalmokat (tudományos néven kurgánokat) emberi kéz alkotta, amelyeket a keleti sztyeppékről a középső rézkorban beözönlő nomádok építették őrdomboknak vagy temetkezési helyeknek (halomsírok).

A Hortobágy mocsarai nem a Tisza, hanem a Sajó vagy a Hernád meder. Az üledék túlnyomó része a Bükkből és északabbról származik, nem a Tisza hozta. A területen a Tisza megjelenése nem okozott érdemi változást, a Hortobágy tehát szorosan rokonítható a Tisza megjelenésével nem érintett borsodi Mezőséggel. A Tisza korábban hitt laterális eróziója nem játszódott le, a mederváltás gyors folyamat volt, a folyó a tájon nem oldalazott végig, nem töltötte fel érdemben azt, és nem a holocén elején, hanem kb. 20 ezer éve, vagy régebben foglalta el mai lefutását. A mérések szerint Polgárnál legalább 16 ezer éve a jelenlegi medre környékén tartózkodik.

 

A bejegyzés alapja: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hortob%C3%A1gyi_Nemzeti_Park