Göcseji Falumúzeum Skanzen Zalaegerszeg

A Göcseji Falumúzeum weboldala: http://www.zmmi.hu/gocseji-falumuzeum

A Göcseji Falumúzeum címe: 8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum utca 18.

A Múzeum, Skanzen elérhetősége:

• Levélcím: 8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum utca 18.
• Telefon: (+36 92) 314 537
• Email: muzeum@zmmi.hu

A Göcseji Falumúzeum nyitva tartása

Téli nyitva tartás

(01.01.-03.31. és 11.01.-12.31.)

 Látogatásra csak sétálójeggyel van óránként lehetőség!

Kedd-szombat: 10-16 óra között
Vasárnap, Hétfő: Zárva

A Göcseji Falumúzeum története

A Göcseji Falumúzeum 1998-ban ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját, amely ünnepi alkalom kapcsán felmerült a falumúzeum bővítésének gondolata. A továbbépítés azonban nem további göcseji építményeknek idetelepítésével valósult meg, hanem egy új létesítmény, a Finnugor Néprajzi Park létrehozásával, majd első egységeinek 2001-ben történő felavatásával.

A Göcseji Falumúzeum 1998-ban ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját, amely ünnepi alkalom kapcsán felmerült a falumúzeum bővítésének gondolata. A továbbépítés azonban nem további göcseji építményeknek idetelepítésével valósult meg, hanem egy új létesítmény, a Finnugor Néprajzi Park létrehozásával, majd első egységeinek 2001-ben történő felavatásával.
A Finnugor Néprajzi Park alapkoncepciója az volt, hogy a göcseji épületeket és életmódot bemutató falumúzeumi együtteshez tematikájában kapcsolódva állítsák ki nyelvrokon népeink anyagi- és építőkultúráját, az adott területen élő népcsoportra jellemző lakóhelyek felépítésével és berendezésével. A szabadtéri néprajzi múzeumok adta lehetőségeket felhasználva, magukban a tárgyak életterét adó házakban mutatják be nemcsak a mindennapi tevékenységhez kapcsolódó tárgyakat, hanem használati helyüket és a hozzájuk kapcsolódó életmódot is.
Az új portákat a zalai épületeket bemutató magyar falumúzeumi résztől távolabb, a Zala folyó holtágának túloldalán kezdték építeni, így a látogató egy hídon átsétálva érkezik meg a Finnugor Néprajzi Parkba. Az egyes portákat olyan fákkal és cserjékkel választották el egymástól, amelyek a nyelvrokon népeink lakhelyén is megtalálhatóak, mint például az erdei- és a vörösfenyő, a nyír vagy a berkenye. Ezzel a módszerrel is megpróbálták érzékeltetni, hogy az egyes házak egymástól több száz vagy ezer kilométerre fekvő területeken élő népek egymástól igen különböző kultúráját mutatják be.