Vésztő Országos Állat és kirakodóvásár 2022-es vásárnaptár

Vésztőn Országos állat és kirakodóvásár van megtartva minden hónap első csütörtökén. Amennyiben ez a nap ünnepnapra esik, úgy a második csütörtökön kerül megrendezésere.

A vásár minden vásári napon reggel 5:00 és 11:00 között tart nyitva.

A vásár helyszíne: Békés megye, Vésztő, Állatvásártér

Vésztő község 2022-es vásárnaptára

2022. január 6. (első csütörtök)	2022. július 7. (első csütörtök)
2022. február 3. (első csütörtök)	2022. augusztus 4. (első csütörtök)
2022. március 3. (első csütörtök)	2022. szeptember 1. (első csütörtök)
2022. április 7. (első csütörtök)	2022. október 6. (első csütörtök)
2022. május 5. (első csütörtök)	2022. november 3. (első csütörtök)
2022. június 2. (első csütörtök)	2022. december 1. (első csütörtök)

 

Vésztőn minden hónap első csütörtökén tartanak vásárt egész évben. Ha esetleg ünnepnapnapra esne a kirakodóvásár, akkor a másodi csütörtökön rendzeik meg az eseményt. A településen állatvásár és kirakodóvásárt találhatunk. A területen elkülönítve találhatjuk meg az esetleges keresett kincseket, az új ruházatot, illetve az állatok között pedig a szükséges fajtákat.

A bejegyzés alapja a település vásártartási rendelte. Pontosabb információk nélkül lehetséges, hogy a bejegyzés nem pontos. Kérjük, hogy a településen előzetesen érdeklődjön.

Vésztő bemutatása

Vésztő a megye északi részén található, közigazgatási területének határa északon a megyehatárral is azonos Sebes-Körös. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét délnyugati peremén, a Körös menti sík szomszédságában fekszik.

Vésztő vasútállomás fontos csomópontja a környékbeli vasúti mellékvonalaknak. Saját fűtőházzal rendelkezik.

Közúton Szeghalom és Gyula felől is a két várost összekötő 4234-es úton érhető el. Mezőberénnyel az előbbi útból a déli határszéle közelében kiágazó 4237-es út köti össze, Bélmegyeren keresztül.

Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. Ez a terület azonban már Vésztő kialakulását jóval megelőzően is lakott volt, amire több, ásatásokkal alátámasztott bizonyíték van. A legfontosabb a mágori ikerhalom északi részében feltárt 6000 éves (neolitkor), s az azt követően egymásra települt emberi kultúrák maradványai.

A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. A megélhetési lehetőségeket szinte kizárólag a halászat adta, s az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amiből a település nevét származtatják.

A török uralom alatt a település teljesen elnéptelenedett, s a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, 1713-ban történt meg az újratelepítése a Bihar (ma Hajdú-Bihar) megyében lévő Bakonszegről.

A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.

 

A bejegyzés alapja: http://www.muvkozpontveszto.hu