Fesztivál, neves napok, programok, vásár, rendezvény, esemény

Vésztő Országos Állat és kirakodóvásár 2024. április 7.

Vésztői Országos állat és kirakodóvásár 2024 van megtartva minden hónap első vasárnapján. Amennyiben ez a nap ünnepnapra esik, úgy a második vasárnapon kerül megrendezésere.

A vésztő kirakodóvásár időpontja: 2024. április 7., vasárnap, áprilisi vésztői vásár

A vásár helye: Békés megye, Vésztő, 5530 Vésztő, Martinovics u. 16.

A kirakodóvásár általános ismertetője: Vésztői Országos Állat- és Kirakodóvásár oldalon található.

A vásár minden vásári napon reggel 5:00 és 11:00 között tart nyitva.

A kirakodóvásár helyszíne: Békés megye, Vésztő, 5530 Vésztő, Martinovics u. 16.

Vésztőn minden hónap első vasárnapján tartanak vásárt egész évben. Ha esetleg ünnepnapnapra esne a kirakodóvásár, akkor a második vasárnap rendezik meg az eseményt. A településen állatvásár és kirakodóvásárt találhatunk. A területen elkülönítve találhatjuk meg az esetleges keresett kincseket, az új ruházatot, illetve az állatok között pedig a szükséges fajtákat.

A teljes 2024. évi vésztői vásár naptár.

A bejegyzés alapja a település vásártartási rendelte. Pontosabb információk nélkül lehetséges, hogy a bejegyzés nem pontos. Kérjük, hogy a településen előzetesen érdeklődjön.

2024-ben értesítettek, hogy módosították a vásár megrendezését, így az új időpont minden hónap első vasárnapja.

Vésztő bemutatása

Vésztő a megye északi részén található, közigazgatási területének határa északon a megyehatárral is azonos Sebes-Körös. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét délnyugati peremén, a Körös menti sík szomszédságában fekszik.

Vésztő vasútállomás fontos csomópontja a környékbeli vasúti mellékvonalaknak. Saját fűtőházzal rendelkezik.

Közúton Szeghalom és Gyula felől is a két várost összekötő 4234-es úton érhető el. Mezőberénnyel az előbbi útból a déli határszéle közelében kiágazó 4237-es út köti össze, Bélmegyeren keresztül.

Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. Ez a terület azonban már Vésztő kialakulását jóval megelőzően is lakott volt, amire több, ásatásokkal alátámasztott bizonyíték van. A legfontosabb a mágori ikerhalom északi részében feltárt 6000 éves (neolitkor), s az azt követően egymásra települt emberi kultúrák maradványai.

A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. A megélhetési lehetőségeket szinte kizárólag a halászat adta, s az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amiből a település nevét származtatják.

A török uralom alatt a település teljesen elnéptelenedett, s a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, 1713-ban történt meg az újratelepítése a Bihar (ma Hajdú-Bihar) megyében lévő Bakonszegről.

A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.

A bejegyzés alapja: http://www.muvkozpontveszto.hu