Fegyvereserők napja – Magyar Honvédség Napja

Talán közismertebb neve a Magyar Honvédség Napjának a Fegyvereserők Napja ünnepünk. Az 1950-es évektől 1991-ig minden év szeptember 29-én az 1848-as Pákozdi-csata emléknapjára lett kijelölve.

A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres erőiről. Az elmúlt évtizedekben, hazánkban többféle módon is sor került a fegyveres erők tagjai ünneplésére. 1940-ben kormányzói rendelet június 28-át jelölte ki Honvéd Nappá. A rendelet szerint a Honvéd Nap a „fegyveres erők ünnepe” a katonai szellem és hadsereg belső erejének ünnepélyes megnyilatkozása a nemzet színe előtt.

Az ötvenes évektől 1991-ig szeptember 29. volt a Fegyveres Erők, illetve a Magyar Honvédség Napja. A 82/1992. (V. 14.) kormányrendelet értelmében 1992-től a Magyar Honvédelem Napja május 21. Ez a nap Budavár 1849. évi megvívásának napja, ezen a napon foglalta vissza az ország fővárosát a Görgey Arthur tábornok által vezetett honvédsereg Hentzi osztrák császári tábornok csapatából.

A Magyar Honvédelem napja katonai szünnap, amelyet a katonai szervezetek ünnepi állománygyűlésen ünnepelnek meg. A központi rendezvények között kiemelésre érdemes a Városligetben a honvédség nyílt napja, a Budai Várban lévő honvéd-emlékmű és visszaállított Görgey szobor, illetve a Fiumei úti (Kerepesi) temetőben Görgey Arthur sírjának megkoszorúzása. Az ünnep kiváló alkalmat és lehetőséget biztosít a Magyar Honvédség harci-technikai eszközeinek, tanintézeteinek, feladat- és tevékenységi körének bemutatására, illetve a szerződéses állomány toborzására.

Fegyveres Erők napi rendezvények

Még az eredeti szeptember 29-i nap tanításmentes nap volt, minden iskolában egy mozgalmas, sportos, családias nap volt. Akadályverseny, sportversenyek, túrázás, számháború, kerékpáros túra, közös főzés volt a program ezen a napon.

 

A bejegyzés alapja: http://militaria.gportal.hu/gindex.php?pg=33346988