Magyar Honvédelem Napja

1992-től minden év május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, mely napon Buda várának 1849-es visszavételéről emlékeznek meg. A várnegyed déli részén található Dísz téren emelték 1893-ban a Honvéd-szobrot a budai hősök emlékére. A szobor egy zászlót tartó, harcba rohanó fiatal katonát ábrázol, a talapzaton található felírás: „1849. május 21. Szabad hazáért!”.

A Magyar Honvédelem Napja, május 21-e, kiemelkedő jelentőséggel bír a honvédség életében. A katonai szervezetek minden évben, a honvédelem ügyét magukénak valló és felvállaló civil szervezetekkel, személyekkel közösen ünnepelnek és emlékeznek. Az együttműködés eredményeként megvalósuló színvonalas rendezvények fontos szerepet játszanak a honvédelem össztársadalmi jellegének hangsúlyozásában, a honvédség mindennapi életének, törekvéseinek, faladatainak bemutatásában, a honvédség és társadalom kapcsolatrendszerének erősítésében, a közbizalom elmélyítésében és a társadalmi támogatottság erősítésében.

A Magyar Honvédelem Napja, minden katona és a honvédelem ügyét szívén viselő minden magyar állampolgár ünnepe, kiemelkedő jelentőséggel bír a Honvédség és az egész magyar társadalom életében. Méltó szimbóluma, kifejezője annak az össztársadalmi törekvésnek, amelyet úgy nevezünk: honvédelem. A Magyar Honvédelem Napján nemzeti katonai hagyományainkat, múltunkat és jelenünket bemutatva helyezzük a társadalom figyelmének középpontjába a magyar honvédelem ügyét. 1992-óta ünnepeljük május 21-én, a Magyar Honvédelem Napját, az 1849. évi tavaszi hadjárat legkimagaslóbb eseményének, Buda visszafoglalásának évfordulóján. Honvédő harcaink az évszázadok során összefonódtak a magyar államalapítás eredményeinek megőrzésért, az ország alkotmányos rendjének tiszteletben tartásáért, lakosainak szabadságjogaiért folytatott fegyveres küzdelmekkel. Éppen ezért nem csak a Buda váránál küzdött 30 ezer magyar katona küzdelmére emlékezünk, hanem mindazokra, akik a magyar történelem viharos századai során példát adtak hazaszeretetből, önfeláldozásból, hősiességből, és akik egyenruhában helyt álltak vagy napjainkban helyt állnak Magyarország és a nemzet szabadságának védelmezésében. Budavár ostromát tanítják az iskolai történelemkönyvek, de az talán kevésbé közismert, hogy a „honvéd” és a „honvédség” kifejezéseink használatba történő bevezetése ebből a korból származik. „Honvéd” szavunkat Kisfaludy Károly, költő, drámaíró alkotta meg. Az 1848 májusában toborzás útján felállított 10 zászlóaljat már honvéd-zászlóaljakként említették, majd 1848-ban az Országos Honvédelmi Bizottmány hivatalosan, az egész, 100-110 ezer fős seregre kiterjesztette a „Honvédség” elnevezést. A mai kor magyar hadereje pedig a rendszerváltás óta, elődei nyomán újra viseli a Magyar Honvédség nevet. A jelenkor katonái azonban nem csak a névnek az örökösei, hanem azoknak az értékeknek, eszmeiségnek, a haza és hivatásszeretetnek, ami olyannyira jellemző volt elődeinkre.

A hazáját szerető és tisztelő társadalom léte nemzeti érdek. A hazaszeretet, hazafiság érzésének kialakulásához, a hozzá való pozitív viszonyuláshoz, az egyéni kötelességtudat formálásához szükség van olyan hatásokra, eszmei értékekre, ismeretekre, melyek képesek előhívni, megalapozni és megerősíteni ezt az erkölcsi értékrendet.

A bejegyzés alapja: http://www.szekesfehervar.hu/_user/0/File/Hirek%20letoltheto%20dokumentumai/2013/honvedelmi.doc