Csesztreg pásztorház tájház

A Csesztreg pásztorház tájház weboldala: http://www.csesztreg.hu/csesztregi-pasztorhaz

A Csesztreg pásztorház tájház címe: 8973 Csesztreg, Ady út 31.

A Tájház elérhetősége:

• Levélcím: 8973 Csesztreg, Ady út 31.
• Telefon: (+36 92) 573 020
• Email: info@csesztreg.hu

A Csesztreg pásztorház tájház nyitva tartása

Nyitva tartás április 1-től szeptember 30-ig
8,00-18,00 óráig.

A Csesztreg pásztorház tájház története

A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetûzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte õket. Viseletük is megkülönböztette õket a parasztoktól és zsellérektõl. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklõdött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, õrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorokat a falu közössége évenként szerzõdtette, és mivel általában idegenek voltak, sok helyen lakást is biztosított nekik és családjuknak. Ilyen pásztorház volt Csesztregen a legelõre vezetõ út mellett, kis, szabálytalan alakú telken fennmaradt régi boronaépület is, amelyet a lelkes helybeli gyûjtõk – Paksa Imre tanár úr vezetésével -, a fenntartó önkormányzat és a Göcseji Múzeum munkájának eredményeként mutathatunk be az idelátogatóknak.
Az épület a szokásoknak megfelelõen a kor lakáskultúrájának archaikusabb, szegényesebb rétegét képviseli. Falazata hagyományos keresztvéges boronafal, tetejét zsúpszalma fedi. Négy apró helyiségbõl áll: egy tetõ alatt találjuk a szobából, konyhából és kamrából álló lakrészt a kecskeóllal. A szoba szerény berendezése jól tükrözi e társadalmi réteg életkörülményeit. A bútorok elrendezése sarkos, kályháját a szomszédos konyhából fûtötték. A konyhai kemence formája eltér a környéken megszokottól, és kissé az alföldi boglyakemencékére emlékeztet. A konyhai edények: lábasok, fazekak, korsók, bögrék a közeli Õrség fazekasainak munkái. A faeszközök és tárgyak javarészt helyben készültek. A kamrában nemcsak a felhalmozott, vagy félretett élelmiszerféléket tárolták, itt kaptak helyet a textilfeldolgozás éppen használaton kívüli eszközei (tiloló, gereben, stb.), de az egyéb házi munkákhoz szükséges szerszámok, vagy a ritkábban használatos edények is.
A kecske tartása vidékünkön nem túlságosan gyakori. Mivel igénytelen, de mégis zsíros, tápláló tejet ad, a szegény ember tehenének is nevezik. Tartása is arra utal, hogy a ház lakói nem tartoztak a falu tehetõsebb családjai közé.
Mind az épület, mind a berendezés a hagyományos göcseji építészet és lakáskultúra 19. század közepén-utolsó harmadában elért fejlettségi szintjét türközi.
Marx Mária