Szalma-Kincs-Tár Szalmamúzeum

A Szalmamúzeum weboldala: www.szalmakincstar.eoldal.hu

A Szalma-Kincs-Tár címe: 7720 Zengővárkony, Arany János u. 69.

A Tájház elérhetősége:

• Levélcím: 7720 Zengővárkony, Futár u. 6. III/9.
• Szalma-Kincs-Tár – Szalmamúzeum
• Telefon: (+36 72) 466-571
• Email: tuskes.tunde@freemail.hu

A Szalma-Kincs-Tár Szalmamúzeum nyitva tartása

március 15 – szeptember 30 : 10:00-18:00 óráig

október 1 – március 14 : 10:00-15:00 óráig

Minden szerdán szünnap.

Belépőjegy- árak

A múzeum belépője:

• Felnőttek 200.- Ft;

• kedvezményes belépőjegy 150.- Ft;

• családoknak 400.- Ft.

A múzeumlátogatást segítő házirendről, valamint a kedvezmények részleteiről a múzeumban tájékozódhat

A Szalma-Kincs-Tár Szalmamúzeum története

Tüskés Tünde – Tanár, szalmafonó népi iparművész, a zengővárkonyi Szalma-Kincs-Tár Muzeális Szalmatárgy Gyűjtemény létrehozója, a Pest-Budai KNK Egyesület elnöke.

„Pécsett születtem, ma Budapesten élek. A népművészettel gyerekkorom óta állok szoros kapcsolatban. Az 1970-80-as években gyűjtöttem a tárgyalkotó népművészet még fellelhető kincseit, majd foglalkoztam korongozással, szövéssel. A szalmafonással 1993-ban jegyeztem el magamat egy életre. Angol és erdélyi mesterektől tanultam a mesterség alapjait. Könyveimmel, tanulmányaimmal, előadásaimmal igyekeztem újjáéleszteni a magyarországi szalmafonó hagyományokat, s megteremteni a szalmafonó mesterség magyarországi oktatásának az elméleti és gyakorlati alapjait. A közel 500 darabból álló, 32 ország szalmafonó művészetét bemutató gyűjteményemet Zengővárkonyban mutatom be. A Pest-Budai Kézműves és Népművészeti Közhasznú Egyesület elnökeként igyekszem a közösséget szolgálni.
Munkáimmal 1994 óta rendszeresen veszek részt pályázatokon, 1998-ban volt első önálló kiállításom Fóton. Szalmafonó népi iparművészként munkáimmal igyekszem megőrizni népi gyökereinket, de egyben nyitni szeretnék a jövő tárgykultúrája felé is.

A szalmafonás számomra a lélek fényűzése. Szakrális tevékenység, melyben az Életet (búzamag) tartó, szolgáló szárból valami szépet, hasznosat, szemet-lelket gyönyörködtetőt tudok készíteni. Több ezer év elhaló és újjászülető magja, népek termékenységvarázsló hiedelme, az egyszerű ember mindent felhasználó takarékossága, a leányok díszítő kedve, hosszú téli esték dolgos férfi kezei, libát őrző gyerekek játékos kedve áll mögöttem támaszul. Boldog vagyok, hogy rátaláltam erre az anyagra, s a szalmafonás teljessé teheti az életemet.”

A mintegy 400 darabból álló, a világ számos országából származó kollekció az alapja ennek az Európában is egyedülálló tárlatnak, mely a mesterség és a művészet, a hagyomány és modernség szoros kapcsolatát tükrözi. A számos országban évszázadokon keresztül élő szalmafonó hagyományok bemutatásán túl a jelenkori, modern, művészi – de az adott ország kultúrájában gyökerező – megfogalmazásoknak is helyet ad. A kiállított tárgyak között számos ritkaság található (pl. 19. századi szalmaintarzia, indián rituális kalap).

A kiállítás bemutatja a szalmából készíthető tárgyak sokféleségét, összefoglalja mindazon eljárásokat, amelyekkel a szalmából kultikus, használati és dísztárgyakat lehet készíteni, továbbá bemutatja a különböző módszerekhez használatos eszközöket, szerszámokat is. A tematikus gyűjtemény alapja a benne található tárgyak közös anyaga, a szalma (búza, rozs, rizs stb.), de a magyarországi, erdélyi és bácskai szalmatárgyakon kívül, gazdag anyagot találunk itt Mexikóból, Svájcból, Japánból, Hollandiából, Angliából, Ausztráliából és Amerikából is. A szalmafonás történetét és a más európai szalmaközpontokat bemutató rész mind néprajzi, mind történeti szempontból olyan értékekre hívja föl a látogatók figyelmét, amelyeket az anyag egyszerűsége, hétköznapisága miatt nem mindig veszünk észre.

A gyűjtemény – melyet a wohleni Freiamter Strohmuseum (Svájc) és a Luton Museum (Anglia) is támogattak, valamint a kaliforniai Museum of American Straw Art testvér intézménynek ismert el – nemcsak a szalmafonóknak, hanem a kutatóknak, néprajzosoknak is számos újdonságot tartogat; a nemzetközi összehasonlító tárgyi néprajzzal foglalkozó kutatóknak forrásul szolgálhat.