Dobó István Vármúzeum Eger

A Dobó István Vármúzeum weboldala: http://www.egrivar.hu

A Dobó István Vármúzeum címe: 3300 Eger, Vár 1.

A Múzeum elérhetősége:

• Levélcím: 3300 Eger, Vár 1.
• Telefon: (+36 36) 312 744
• Email: varmuzeum@egrivar.hu

A Dobó István Vármúzeum nyitva tartása

november 1.- február 28.	8.00 – 17.00
március, október	8.00 – 18.00
május 1.- augusztus 31.	8.00 – 20.00
április, szeptember	8.00 – 19.00

A Dobó István Vármúzeum állandó kiállításai

• Az egri vár története
• Egri képtár
• Kazamata
• Keresztelőegyház, Rotunda
• Középkori székesegyházak, romkert
• Hősök terme
• A Nagypince, Börtönkiállítás

 

A Dobó István Vármúzeum története

Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek.

Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd későgótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században – a reneszánsz korban – élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre – Gárdonyi Géza történelmi regénye révén – a világ minden részébe eljutott.

Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni.

A gótikus palota emeletén kapott helyet a vártörténetet bemutató állandó kiállítás. A tárlat 2001. augusztusában nyílt meg. A fő cél, az egykori püspöki, később végvári funkciókat betöltő központ megismertetése, az itt folyó élet bemutatása az elmúlt évtizedek új kutatási eredményeinek közreadásával. Az élményszerűséget makettek, viseletrekonstrukciók, hanghatások és multimédiás rendszerek fokozzák. A kiállítás közel 600 négyzetméteren, nyolc teremben várja az érdeklődőket, ahol kronológiai sorrendben Szent István korától a Rákóczi- szabadságharcig kísérhetjük figyelemmel a vár történetét.

Varkoch Tamás kapitánysága idején, az 1540-es években az erődöt két részre osztották és megépült a ma is látható keleti várfal. Kialakult a belső vár és az 1702-ben felrobbantott külső vár. A falon csak egyetlen ponton építettek átjárási lehetőséget, a vár részeit összekapcsoló Setét-kaput. A kapu előtt mintegy 4 méterrel tárták föl a felvonóhidat alátámasztó falat, ahonnan a külső vár felé cölöphíd vezetett tovább. Az átjárót a külső vár elpusztulása után is használták, s csak a 19. század elején falazták be. Az egykori külső vár felé eső ma elfalazott árjáró előtt a Bornemissza Gergely által 1552-ben szerkesztett tüzes kereket láthatjuk.

A Setét-kapuból továbbhaladva juthatunk a földszinti Kaszárnyatermekbe (Caserma), melyek az 1570-es években a Baldigara-féle erődítés során készültek. A mintegy negyven méter hosszú folyosók földdel takartak, így a tüzérségi támadások idején is hatékony védelmet jelentettek a védők számára. A földszinti kaszárnyatermek ma a középkori kőtárnak adnak otthont.
A Kaszárnyatermekből a Gergely-bástyán és a délkeleti fülesbástyán áthaladva juthatunk el a földalatti folyosókig. Az 1570-es években épült járatrendszerből jelenleg két ág látogatható: a délkeleti rövid és az északkeleti hosszú folyosó. Az alagutak a falakkal párhuzamosan épültek. Hadászatilag azért voltak jelentősek, mert a föld alatt teremtettek átjárási lehetőséget a bástyák között. A folyosókat aknafigyelésre is használták.

 

A bejegyzés alapja: http://www.egrivar.hu

A képek a: http://www.dzs-z.hu/galeria/20051009Eger/ oldalról származik