A méhek világnapja céljai

A méheket nagy veszély fenyegeti az éghajlatváltozás, az intenzív mezőgazdaság, a rovarirtó szerek, a biológiai sokféleség csökkenése és a környezetszennyezés együttes hatásai miatt. A világnap hivatalos ünnepségén Szlovéniában José Graziano da Silva a FAO főigazgatója azt mondta, hogy az országoknak beporzó-barát és fenntartható élelmiszer politikára és -rendszerekre kell áttérniük. „Nem folytathatjuk tovább a termelékenység fokozásának hajszolását, ami a peszticidek és más vegyi anyagok használatán nyugszik, melyek fenyegetik mind a haszonnövényeket, mind a beporzókat” – mondta Graziano da Silva.

Haszonnövényeink több mint 75 százalékának függ a termésátlaga vagy minősége valamilyen mértékben a beporzók áldásos tevékenységétől.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete május 20-át jelölte meg a méhek világnapjának. A határozatot december 20-án hozták a tavaly tartott new yorki közgyűlésén. A javaslatot főleg az Európai Unió tagországai támogatták.

A javaslat Szlovéniából érkezett, ahol a méhészkedés jelentős hagyományokkal rendelkezik, és ahol minden 200-ik szlovén foglalkozik méhészettel. Ez a legmagasabb arány az egész világon! A kétmilllió lakos közül ez 10 000 méhészt jelent, méhészenként átlag 16 méhcsaláddal. (Összehasonlításként: Magyarországon mintegy 20 000 méhész van, tehát minden 500. lakos lehet méhész, a méhcsaládok átlaga kb. 50 méhcsalád/méhész,  1 millió családdal számolva).

Szlovénia három évvel ezelőtt kérte, hogy jelöljenek meg egy napot a méhek világnapjának. Ezen a napon született Szlovénia híres méhésze Anton Jansa, akit Mária Terézia 1770-ben az első osztrák méhésziskola vezetőjének nevezett ki. Anton Jansa ebben a méhésziskolában tette le a modern méhészkedés alapjait. Két jelentős könyvet is írt, az egyikben  a rajzásról értekezik, a másikban pedig a korabeli méhészkedés fogásait írja le. Mivel festőművész is volt, a kaptárait és kasait művészi értékű képekkel látta el.