Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark

Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, amely egy szabadtéri néprajzi múzeum.

Az Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark címe: 6767 Ópusztaszer

Az Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark elérhetősége:

• telefon:+36 (62) 275 133
• web: http://www.opusztaszer.hu/

Az Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark nyitva tartása

Április 01 – október 31. (nyári nyitva tartás)

Emlékpark
kedd-vasárnap: 10.00-18.00
hétfő: zárva
A Feszty-körképhez az első csoport indulásának időpontja 10.30, az utolsóé 17.30.

A Feszty-körkép megtekintése előjegyzéshez kötött!
További információ, előjegyzés a Feszty-körképre:

+36 (62) 275 257; +36 (62) 275 133 (mellék: 103, 104; munkanapokon 08:00-16:00)

November 01 – március 31. (téli nyitva tartás)

Emlékpark

kedd-vasárnap: 10.00-16.00
hétfő: zárva
A Feszty-körképhez az utolsó csoport indulási időpontja: 15.30!

A téli időszakban a skanzen épületei, a Csete-jurták, a Gátőrház, az Útkaparóház és az Erdészház zárva tartanak. A Nomád park meghirdetett szolgáltatásai ezen időszak alatt szünetelnek. A Feszty-körkép és a Rotunda kiállításai megtekinthetőek. Nyitva tartási időben az Emlékpark külső területein sétát tehetnek Látogatóink.

 

Az Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark története

A millenniumi ünnepségek közeledtével először Kecskemét városának jutott eszébe, hogy Pusztaszeren emlékművet állítsanak az Anonymus által lejegyzett itteni történéseknek (Pusztaszer akkori tulajdonosa Kecskemét városa volt; az emlékmű alapkövét 2 héttel hamarabb helyezték el, mint Sövényházán, a mai Ópusztaszeren).

Göndöcs Benedek címzetes pusztaszeri apát, gyulai plébános és országgyűlési képviselő, valamint Rómer Flóris, korának neves régésze kezdte el a szeri monostor romjainak feltárását. Göndöcs már 1882-ben javaslatot terjesztett a kormány elé: állítsák helyre a romokat, létesüljön egy emlékpark és egy emlékkápolna e helyen. „S méltó és hazafias kötelességünk is, hogy minden jó magyar hazafi előtt szent és áldott legyen őseink első nemzetgyűlésének, alkotmányunk bölcsőjének helye: Pusztaszer.”

Az 1896. évi VIII. tc. rendelkezik arról, hogy „Pusztaszeren emlékmű állíttassék a honalapítás ezredik évfordulójára”. A hét millenniumi Árpád-emlékmű közül az ópusztaszeri – melyet a monostor romjaihoz közel emeltek – Berczik Gyula építész és Kallós Ede szobrász alkotása. Egy esztendő elteltével már szentmisével egybekötött ünnepséggel emlékeztek e helyen a honalapító vezérről. 1902-ben Szegeden létrejött a Pusztaszeri Árpád Egyesület, egy olyan intézmény, mely a pusztaszeri megemlékezésekkel volt hivatott törődni. Céljuk volt, hogy felépítsenek itt egy monumentális Árpád-templomot. Ez a rendszeres anyagi források hiányában nem valósulhatott meg. 1907-ben volt a honfoglaló vezér halálának ezredik évfordulója, de ebből az alkalomból csak egy kezdetleges kis ásatásra futotta a költségvetésből. Az első világháború vetett véget az ünnepségeknek, majd a tanácsköztársaság gátolta az évenkénti búcsújárást (a környék lakossága „szobori búcsú” néven emlegette ezeket az összejöveteleket). 1920-ban a trianoni békediktátum igazságtalanságai élesztették fel újra az Árpád-kultuszt, s 1921-től kezdve Országos Árpád Ünnepnek nevezték a megemlékezéseket.