Fesztivál, neves napok, programok, vásár, rendezvény, esemény

Zalaszántó tájház

Zalaszántó tájház

A Zalaszántó tájház weboldala:

A Zalaszántó tájház címe: 8353 Zalaszántó, Vadász utca 20.

A Tájház elérhetősége:

  • Levélcím: 8353 Zalaszántó, Vadász utca 20.
  • Telefon: (+36 30) 463 6829

A Zalaszántó tájház nyitva tartása

szombat 08:00 – 20:00

vasárnap 08:00 – 18:00

A Zalaszántó tájház története

Az 1950-es – 1960-as években a hagyományos paraszti falu életformájában s ezzel együtt külsőségeiben is végképpen megváltozott, befejeződött az átalakulás, amely valójában már az 1930-as évektől megkezdődött. A pusztulás gyorsasága arra ösztönözte a szakembereket – építészeket, néprajzkutatókat – hogy mentsék meg, ami még megmenthető.

A szakemberek arra is törekedtek, hogy a megőrzésre méltó házak eredeti helyükön, valódi falusi környezetükben maradjanak meg, ahol élőben tárják a látogatók elé a régi magyar falvak építészeti örökségét, gazdálkodásának és a lakáskultúrájának emlékeit. E célkitűzéseket az OMF-en (Országos Műemlék Felügyelet) és a megyei múzeumi igazgatóságokon kívül többnyire a falu vezetősége is támogatta, segítséget nyújtva a házak hiteles berendezéséhez és fenntartásához, mert úgy vélték, hogy a tájház rangot ad a településnek.

Zalaszántó azon települések közé tartozik, amelyek fontosnak tartják régi örökségük védelmét. Ennek köszönhető, hogy az önkormányzat – élén Huszti Zoltán Ferenc polgármesterrel, aki egyben a falu Honismereti Egyesületének elnöke is – közel húsz épületre terjesztette ki a helyi védettséget. Ennek az a lényege, hogy a lakók belül átalakíthatják a házukat, de a külsejét nem változtathatják meg, s nem bonthatják le.

A falu – a környék községeihez hasonlóan – eredetileg egyutcás volt, ma is ez adja a karakterét. A mellékutcák később, a XX. században alakultak ki, s ezen az sem változtat, hogy egy-egy mellékutcában néhány régi épület már a XIX. században is állt. Az 1900-ban végzett összeírások szerint a község 375 lakóházából 350 tömés- vagy kőfalú, nádas vagy zsúpos tetejű. Zalaszántón és a környékén elsősorban a helyben található terméskőből építkeztek, de a korábbi századokban borona- és sövényfonásos falu házak, és a földből (különféle módszerrel) rakott falak sem voltak ritkák.

A nyeregtetős házakat a keskeny telkek egyik szélére, és közvetlenül az utcaszintre építették. A szabadon hagyott homlokzatokat gyakran élére rakott téglacsipke keretezte, középen pedig stukkó díszítette.

Ajánló: hasonló esemény, vásár, fesztivál, programok

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.