Kisnána Szlovák Tájház

A Kisnánai Tájház weboldala: http://www.kisnana.hu

A Kisnánai Tájház címe: 3264 Kisnána, Béke u 1.

Kisnána Szlovák Tájház

A Tájház elérhetősége:

• Levélcím: 3264 Kisnána, Béke u 1.
• Telefon: (+36 30) 589-2264
• Hliva Tiborné
• Email: hljudit@citromail.hu

A Kisnána Tájház nyitva tartása

Téli időszakban: október 1-jétől – február 28-áig. Jegyváltás 15 óráig.

Hétfő:           szünnap.
Kedd-Vasárnap:            10.00 – 16.00

Nyári időszak: március 1-jétől – szeptember 30-áig

Hétfő-Vasárnap:           9.00 – 17.00

Jegyárak:     Felnőtt:                                1000 Ft
diák,  nyugdíjas                            500 Ft
csoportos 10 fő felett
kisnánai lakos és regisztrációs jegy     200 Ft

A Kisnána Tájház története

A török hódoltság után 1716-ban újra benépesítették a mátraalji falut. Kisnánára Árva megyéből érkeztek az első szlovák telepesek. A vár tövében álló szlovák parasztház 1880-90 között épült, 1971-ben a várromok régészeti feltárásakor az Országos Műemlék-felügyelőség restauráltatta. Ettől az évtől számítják a tájház alapítását és megnyitását is. A tájház berendezési tárgyai a korabeli paraszti életvitelt mutatják be, szabad kéményes konyha tüzelőpadkával, fűtetlen tisztaszoba vetett ággyal, menyasszonyi kelengyével, a hátsó szobában csonka-kúp alakú kemence ülőpadkával. A lakberendezést a kisnánai szlovákok által a 1900-as évek idején használt tárgyakból állították össze.

1880 és 1890 között épült, 1912-ben korszerűsítették, majd 1970-ben restaurálták. Szalagtelken, fésűs beépítésű. Fekete görgeteg kőből, szarufás-torokgerendás szerkezetű nyeregteteje műemléki palával – legutóbb cseréppel – fedve. Meszelt véghomlokzatán két kőkeretes ablak 2×2 tagú vasráccsal, tornácbejáróval. Tagozott övpárkány, három falisáv, mind kékre festve. Előreálló kőlábazat. Kék szalagkeretes, vakolt kőoromzatán két álló téglány alakú szellőző, kék szalagkerettel, alattuk tagolt párkány. Udvari homlokzata 11 tengelyes, az öt lakóhelyiség (eredetileg két lakás) és két külön bejáratú kamra nyílásaival. Széles, ledeszkázott ereszét 10 faoszlop tartja. Szabad kémény tüzelőpadkával, a hátsó szobában csonka-kúp alakú kemence sár ülőpadkával.

HEVES MEGYE MŰEMLÉKEI. BUDAPEST: AKADÉMIAI K, 1978
p.364

A török pusztítás nyomán 1716-ban újra benépesítették a mátraalji falut. Kisnánára Árva megyéből érkeztek az első szlovák telepesek. A kisnánai határ jelentős része korábban erdős volt, ezért még a 20.század elején is a lakosok nagy számban vettek részt az alföldi summásmunkákon. A hagyományos földművelés mellett dívott a szőlőtermelés is.
A Vár tövében álló ház a múlt század végén épült. 1971-ben a 15.századi várromok régészeti feltárásakor az Országos Műemlékfelügyelőség restauráltatta. Ettől az évtől datálják a tájház alapítását és megnyitását is.
Kialakították az eredeti nyeregtetőt, a függőleges oromzatot. S a kőablakkereteket is eredeti minta alapján faragták.
A hátsószobával bővült kisnánai lakóházak mintájára készült el a parasztház térbeosztása. A lakberendezést a kisnánai szlovákok által a századfordulón használt tárgyakból állították össze.
A konyha (kuchina) két részre van osztva, a belső része a szabadkémény tere, a kéményalja. Itt található a tüzelőpadka, melyen addig főztek, amíg nem kezdték használni a berakott masinát, tűzhelyet. Itt helyezték el a cserépfazekakat, a háromlábú vasserpenyőt s a vízmelegítő edényt. A falakon körben kanalak, szűrők, tálak, só- és fűszertartók. A választó falon és a többi üres felületen pedig díszes tányérokat akasztottak fel. A konyha elülső részén látható vizesláda, melyen vödrök, korsók sorakoznak.

A hátsószoba (zania chiza) volt a lakószoba. Itt áll a konyhából fűthető kemence. Kuckójában feküdtek a gyerekek. Padkája pedig valamennyi családtag pihenésére szolgált. A padka elé kis ülőszéket (sámlik) helyeztek. A kemence tetején tartották – s ott is látható – a párt, mégpedig gyékénykosárban elhelyezve. E szobában aludt az egész család, ezért több ágy, dikó is itt kapott helyet. Az egyik ágy előtt ring a bölcső. Itt áll a ruhásláda a mindennap viselt ruhákkal, valamint a fogas, melyen nagyobb ruhadarabok (pl. szűr) vannak. Ebben a szobában állították fel a szövőszéket (krosná) is. A faluban intenzíven termesztettek kendert és szőttek is. A kenderfeldolgozás más eszközei is emiatt kerültek ide (rokka, guzsaly).
Az első ház (prenia chiza) a tisztaszoba. Ezt nem fűtötték. Fő dísze a magasan vetett ágy, melynek alján szalmazsák van, ezen derékalj széle horgolású díszlepedővel lefedve. Erre helyezték élére állítva a hat slingelt végű, talléros mintás, színes (kék, rózsaszín) alátét anyagú díszpárnákat és a dunnát.
Az ágy végén található a rózsás láda, mely a menyasszony kelengyéjét, a vászonneműeket, az ünneplő ruhákat őrizte, többek között pendelyt, ingvállat, szoknyát, gyöngyös-zsinóros pruszlit, blúzokat, főkötőket és selyemkendőket, valamint piros-kék díszítésű szőtteseket (abroszokat, törülközőket).
Az ablakok alatt áll a saroklóca, rajta fonott kosárban kenyér. Az asztal ünneplő abrosszal van leterítve. Az ajtó mögötti vakablakban apróbb tárgyak, kancsó, ill. korsó.
Mind a három helyiségben kétsorosan felrakott festett rózsás tányérok díszítik a falakat. A falakon még magyar és szlovák feliratú szentképek is függnek. A szobák deszkás mennyezetűek, a mestergerenda mögé rozmaringcsokrot vagy birsalmát tettek.
A tornácról nyílik a kamra, innen pedig a padlásfeljáró a pad szája. Itt gerendához erősítették a köcsögtartót.
A szlovák ház valamennyi anyagát az egri Dobó István Vármúzeum muzeológusai gyűjtötték. A berendezés Schwalm Edit néprajzos-muzeológus munkája.
A gyűjteményről katalógus készült, 150 darabot tartalmaz.
Ennél több Kisnánán és Domoszlón (szintén egykor szlovák lakta település) gyűjtött tárgyak száma, ezek azonban az egri, ill. gyöngyösi Mátra Múzeumban találhatók.

TÁJHÁZAK GYŰJTEMENYEK FALUMÚZEUMOK A MAGYARORSZÁGI TELEPÜLÉSEKEN. BÉKÉSBACSA: SZLOVÁK KUTATÓINTÉZET, 1997
p.59-61.