Göcseji Falumúzeum Skanzen Zalaegerszeg
A Göcseji Falumúzeum weboldala: http://www.zmmi.hu/gocseji-falumuzeum
A Göcseji Falumúzeum címe: 8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum utca 18.
A Múzeum, Skanzen elérhetősége:
- Levélcím: 8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum utca 18.
- Telefon: (+36 92) 314 537
- Email: muzeum@zmmi.hu
A Göcseji Falumúzeum nyitva tartása
Kedd-Vasárnap: 10-18 óra között
Hétfő: Zárva
Téli nyitva tartás
(01.01.-03.31. és 11.01.-12.31.)
Látogatásra csak sétálójeggyel van óránként lehetőség!
Kedd-szombat: 10-16 óra között
Vasárnap, Hétfő: Zárva
A Göcseji Falumúzeum története
A Göcseji Falumúzeum 1998-ban ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját, amely ünnepi alkalom kapcsán felmerült a falumúzeum bővítésének gondolata. A továbbépítés azonban nem további göcseji építményeknek idetelepítésével valósult meg, hanem egy új létesítmény, a Finnugor Néprajzi Park létrehozásával, majd első egységeinek 2001-ben történő felavatásával.
A Göcseji Falumúzeum 1998-ban ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját, amely ünnepi alkalom kapcsán felmerült a falumúzeum bővítésének gondolata. A továbbépítés azonban nem további göcseji építményeknek idetelepítésével valósult meg, hanem egy új létesítmény, a Finnugor Néprajzi Park létrehozásával, majd első egységeinek 2001-ben történő felavatásával.
A Finnugor Néprajzi Park alapkoncepciója az volt, hogy a göcseji épületeket és életmódot bemutató falumúzeumi együtteshez tematikájában kapcsolódva állítsák ki nyelvrokon népeink anyagi- és építőkultúráját, az adott területen élő népcsoportra jellemző lakóhelyek felépítésével és berendezésével. A szabadtéri néprajzi múzeumok adta lehetőségeket felhasználva, magukban a tárgyak életterét adó házakban mutatják be nemcsak a mindennapi tevékenységhez kapcsolódó tárgyakat, hanem használati helyüket és a hozzájuk kapcsolódó életmódot is.
Az új portákat a zalai épületeket bemutató magyar falumúzeumi résztől távolabb, a Zala folyó holtágának túloldalán kezdték építeni, így a látogató egy hídon átsétálva érkezik meg a Finnugor Néprajzi Parkba. Az egyes portákat olyan fákkal és cserjékkel választották el egymástól, amelyek a nyelvrokon népeink lakhelyén is megtalálhatóak, mint például az erdei- és a vörösfenyő, a nyír vagy a berkenye. Ezzel a módszerrel is megpróbálták érzékeltetni, hogy az egyes házak egymástól több száz vagy ezer kilométerre fekvő területeken élő népek egymástól igen különböző kultúráját mutatják be.