Vésztő Országos Állat és kirakodóvásár 2023-as vásárnaptár
Vésztőn Országos állat és kirakodóvásár van megtartva minden hónap első csütörtökén. Amennyiben ez a nap ünnepnapra esik, úgy a második csütörtökön kerül megrendezésere.
A vásár minden vásári napon reggel 5:00 és 11:00 között tart nyitva.
A vásár helyszíne: Békés megye, Vésztő, Állatvásártér
Vésztő község 2023-as vásárnaptára
2023. január 5. (első csütörtök) |
2023. július 6. (első csütörtök) |
2023. február 2. (első csütörtök) |
2023. augusztus 3. (első csütörtök) |
2023. március 2. (első csütörtök) |
2023. szeptember 7. (első csütörtök) |
2023. április 6. (első csütörtök) |
2023. október 5. (első csütörtök) |
2023. május 4. (első csütörtök) |
2023. november 2. (első csütörtök) |
2023. június 1. (első csütörtök) |
2023. december 7. (első csütörtök) |
Vésztőn minden hónap első csütörtökén tartanak vásárt egész évben. Ha esetleg ünnepnapnapra esne a kirakodóvásár, akkor a másodi csütörtökön rendzeik meg az eseményt. A településen állatvásár és kirakodóvásárt találhatunk. A területen elkülönítve találhatjuk meg az esetleges keresett kincseket, az új ruházatot, illetve az állatok között pedig a szükséges fajtákat.
A bejegyzés alapja a település vásártartási rendelte. Pontosabb információk nélkül lehetséges, hogy a bejegyzés nem pontos. Kérjük, hogy a településen előzetesen érdeklődjön.
Vésztő bemutatása
Vésztő a megye északi részén található, közigazgatási területének határa északon a megyehatárral is azonos Sebes-Körös. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét délnyugati peremén, a Körös menti sík szomszédságában fekszik.
Vésztő vasútállomás fontos csomópontja a környékbeli vasúti mellékvonalaknak. Saját fűtőházzal rendelkezik.
Közúton Szeghalom és Gyula felől is a két várost összekötő 4234-es úton érhető el. Mezőberénnyel az előbbi útból a déli határszéle közelében kiágazó 4237-es út köti össze, Bélmegyeren keresztül.
Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. Ez a terület azonban már Vésztő kialakulását jóval megelőzően is lakott volt, amire több, ásatásokkal alátámasztott bizonyíték van. A legfontosabb a mágori ikerhalom északi részében feltárt 6000 éves (neolitkor), s az azt követően egymásra települt emberi kultúrák maradványai.
A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. A megélhetési lehetőségeket szinte kizárólag a halászat adta, s az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amiből a település nevét származtatják.
A török uralom alatt a település teljesen elnéptelenedett, s a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, 1713-ban történt meg az újratelepítése a Bihar (ma Hajdú-Bihar) megyében lévő Bakonszegről.
A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.
A bejegyzés alapja: http://www.muvkozpontveszto.hu