Fesztivál, neves napok, programok, vásár, rendezvény, esemény

Tragor Ignác Múzeum Vác

A Tragor Ignác Múzeum weboldala: http://www.muzeumvac.hu/

A Tragor Ignác Múzeum címe: a kiállítóhelyek címei a nyitva tartásnál.

A Múzeum elérhetősége:

• Levélcím: 2600 Vác, Zrínyi u.41.a
• Telefon: (+36 27) 200-868
• Email: info@muzeumvac.hu

A Tragor Ignác Múzeum kiállítóhelyeinek nyitva tartása

MEMENTO MORI Kiállítóhely (Vác, Március 15. tér 19.):

szerda-csütörtök: 10.00-17.00

péntek-szombat-vasárnap: 10.00-18.00

Ettől eltérő időpontban a kiállítás megtekintése rendkívüli nyitva tartási díj fejében vehető igénybe, melynek költsége 5.000 Ft/csoport

Görög Templom Kiállítóhely (Vác, Katona Lajos u.6, bejárat a Március 15. tér 19. felől):

szerda-csütörtök: 10.00-17.00

péntek-szombat-vasárnap: 10.00-18.00

A téli időszakban zárva. Új időszaki kiállítással/kiállításokkal nyitva márciustól novemberig. A kiállításra a jegyvásárlás a Memento Mori Kiállítóhelyen történik!

Középkori Pince Kiállítóhely – A váci német város középkori polgársága állandó régészeti kiállítás (Vác, Széchenyi u.3-5) :

szerda-csütörtök: 10.00-17.00

péntek-szombat-vasárnap: 10.00-18.00

A kiállításra a jegyvásárlás a Memento Mori Kiállítóhelyen történik!

A Tragor Ignác Múzeum története

A Váci Múzeum Egyesület – melynek életre hívására már 1881-ben és 1887-ben is történt kísérlet – az ezredévi események keltette országos lelkesedés közepette alakult. A VME Bauer Mihály alapszabály tervezetét 1895. február 15-én fogadta el, majd a belügyminisztériumi jóváhagyás után 1896. december 27-én tartotta meg alakuló közgyűlését a Városháza nagytermében. Az egyesület célját és a múzeum feladatát az alapszabályban így fogalmazták meg:

” Célja egy Vácon felállítandó régészeti és iparművészeti múseum és könyvtár, melyet egy alkalmilag helyben fölállítandó ipar és kereskedelmi iskola alapját képezzék.

A múzeum feladata:

a, a múlt, főleg helyi s vidéki jelentőségű geológiai, őskori, történelmi, művészeti, irodalmi, műipari s tanügyi emlékének, s maradványainak gyűjtése, megőrzése, ismertetése a közművelődés érdekében.

b, a jelenkor történelmi emlékeinek, táj és népismei adatainak, földtani leleteinek, a nyerstermékek legkitűnőbb példányainak, az ipar és a művészet remekeinek összegyűjtése, rendezése, s tanulmányozás végett való kiállítása. ” /VME alapszabályai 1897. Vácz. TIM Könyvtára/

A bíztató kezdetet a bizonytalanság korszaka követte, az 1898 februárjában Bauer házának egyik helyiségében berendezett múzeum „átmenetileg” bezárt, ezt követően a gyűjtemény bérelt raktárakban porosodott. A nehéz helyzetből való kilábaláshoz az egyház nyújtott segítséget, 1912-ben a Egyházmegyei Könyvtár három helyiségét bérelhette ki a VME, és alakíthatott ki egy látogatható kiállítást benne. Ez alkalomból készült el „A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma”, amely kiadásban is megjelent. A leltárkönyvek híján az adat-gazdag kötet nagy segítséget nyújt a korabeli gyűjtemény rekonstruálásában.

Bár készültek tervek múzeum építésére, soha nem állt az egyesület rendelkezésére a megfelelő összeg. A saját kiállítóhely reménye akkor vált elérhető közelségűvé, amikor Pauer Imre címzetes miniszteri tanácsos, nyugalmazott egyetemi tanár 1918. február 2-án felajánlotta Papnevelde utcai – ma Múzeum u. 4. sz. – szülőházát a város kulturális céljaira. Az ajándékozást végül pereskedés követte, így történhetett meg az, hogy a kiállítást csak 1931. május 10-én nyitották meg.

Tragor Ignác 1941-ben bekövetkezett halála után Bán Márton kegyesrendi tanár vette át a múzeum és az egyesület irányítását az államosításig. Az 1944-es bombázások következtében megsérült az épület, a kiállítást feldúlták, sok tárgy eltűnt illetve megsemmisült, az irattári anyag egy része elégett. /VME Jk. III. 1947. június 13. /1949-ben – bár a vizsgálatok a múzeum működését mintaszerűnek találták – a Váci Múzeum Egyesületet felszámolták.

Az államosított múzeum 1949 és 1952 közé eső időszaka meglehetősen ködös. A régi leltárkönyveknek nyoma veszett, így nemcsak a gyűjteményt volt lehetetlen rekonstruálni, de a megmaradt műtárgyakhoz kapcsolható információk is elvesztek. A múzeum vezetői sűrűn váltották egymást, úgy tűnt, nem volt jó gazdája a gyűjteménynek. 1952-ben kezdték meg a megmaradt műtárgyak újraleltározását, de a korábbi állományhoz képest nagyon kevés került be a leltárkönyvbe. Az ’50-es években a váci múzeum is egyike volt az egyszemélyes vidéki múzeumoknak. A múzeum 1952-ben felvette Vak Bottyán nevét. A történelmet – különösen a helytörténetet – ismerők számára a névadás furcsának tűnhet, hiszen a város a kuruc generálissal akkor találkozott, amikor – még császári tisztként – felgyújttatta Vácot.

A múzeumi hálózat átszervezésével 1963-ban tájmúzeumi rangot kapott, s egyben tagmúzeuma lett a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának. Gyűjtőterülete Vác városán kívül a régi váci- és gödöllői járásra terjedt ki. A ’60-as évek végétől az egyes gyűjtemények gazdára találtak, s a gyűjtés is tervszerűbb és intenzívebb lett.

A Pauer ház már a ’60-as évek elején is szűkösnek, korszerűtlennek bizonyult, és tervek születtek a múzeum méltóbb helyre költöztetéséről. A ’70-es években a Görög templommal, a ’80-as években pedig a Hincz Gyűjtemény kiállítóhelyekkel bővült a múzeum.

A rendszerváltást követően 1990. május 1-én vette fel a múzeum Tragor Ignác nevét. Az 1990-es évek egyik hazai tudományos szenzációja az intézményhez fűződik, 1994-1995-ben történt a váci domonkos kripta feltárása, mely gazdag tárgyi anyaggal, a nevezetes váci múmiákkal és a 18. századról nyert új ismeretekkel gazdagította a múzeumot és a tudományt.  Az intézmény 2003-ban a Pauer-házból átköltözött a Zrínyi utca 41/A szám alá, ahol a raktárak, műhelyek és irodák nyertek elhelyezést – az épületben kiállítás nincs.

A Múzeum 2013-tól Vác város Önkormányzatának fenntartásában működő területi múzeum, gyűjtőterülete Vácon kívül 38 településre terjed ki, gyűjtőköre pedig négy területre, amelyek az alábbiak: helytörténet, néprajz, képzőművészet, régészet.