Fesztivál, neves napok, programok, vásár, rendezvény, esemény

Hagyományos napok, időpontok, védőszentek ünnepe

márc. 09 Jeles napok, Keresztény egyházi ünnep, Magyarország, Napok no comments
(Nincs még szavazat)

Hagyományos napok, időpontok, védőszentek ünnepe

 

Április 24. Szent György-nap – Szent György napja

E napot Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliá-t, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. Az egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra.

Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban → zöld ággal történt, a hit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja (pl. egy Zala megyei adat szerint: „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”).

Hortobágy: Szent György-napi kihajtási ünnep

Szeptember 29 Szent Mihály-nap – Szent Mihály napja

Őszi évnegyedelő nap Mihály napja, s egész  Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját.

Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpont ja is volt. A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek.

Kezdődött viszont a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott. Ekkor kezdődik a lakodalmak őszi időszaka.

Október 20. Szent Vendel-nap – Szent Vendel napja

Szent Vendel kultusza német földről került át hozzánk, először a német telepes községekben terjedt el. A veszprémi püspök szerint a királyfiból remetévé, pásztorrá lett Vendel a földművelő és pásztorkodó magyar nép egyik legfőbb patrónusa. A jószágtartó gazdák, pásztorok, első helyen közülük is a juhászok védőszentként tisztelték, jószágvész idején hozzá fordultak segítségért, fogadalomból kápolnákat, szobrokat állítottak tiszteletére. Búcsúnap  is volt ez a nap, a pásztorok  vidám ünnepe.

Október 26. Szent Dömötör-nap – Szent Dömötör napja

A magyar nyelvterület különböző részein,  és persze az állatfajtáktól függően Szent Mihály (szeptember 29.), Vendel (október 20.), Dömötör (október 26.) és  sereghajtóként Szent Márton (november 11.) voltak az állatbehajtás jeles napjai.

Azt is mondják, hogy a Vasas Szent Péter napján kiűzött patkányok Dömötör napján  elfoglalják el a házat- nyilván behúzódnak a közelgő hideg elől.

Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, Szent Dömötör a hazai juhászok védőszentje,  mivel sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat, ez ugyebár kétesélyes dolog.

Hortobágy: Szent Dömötör-napi behajtási ünnep

November 11. Szent Márton-nap – Szent Márton napja

A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.

Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani.

 

A bejegyzés még erősen hiányos, folyamatosan bővíteni fogjuk.

Ajánló: hasonló esemény, vásár, fesztivál, programok

Címkék: , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .