Fesztivál, neves napok, programok, vásár, rendezvény, esemény

Évszakok és hónapok

Évszaknak a csillagászati és meteorológiai megfigyelések alapján a földi időjárás olyan hosszabb, évente ismétlődő időszakait nevezzük, melyek rendszeresen hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, és elkülöníthetőek a más tipikus jellemzőkkel leírható időjárási időszakoktól.

Az évszakok kialakulása

Az évszakok kialakulása a Föld Nap körüli mozgásának, valamint a tengelyferdeségnek következménye. A tengelyferdeség miatt a napsugarak beesési szöge a keringés során változik, emiatt a Földön felmelegedésbeli különbségek alakulnak ki. Ennek a különbségnek az eredménye az évszakok váltakozása. A Föld elliptikus pályán kering a Nap körül, iránya NY-K, az északi félteke telén Napközelben kering, nyáron Nap távolban. Keringési ideje 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc,ezt az időszakot nevezzük csillagászati évnek.

Mérsékelt éghajlati övben négy évszakot különböztetünk meg, melyet a napfordulók választanak el egymástól:

• tavasz
• nyár
• ősz
• tél

A naptári hónapok besorolása évszakok szerint

Tavaszi hónapok

Tavaszi hónapok: március, április, május

A tavasz a mi mérsékelt égövünk egyik évszaka. Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a növények, kizöldellnek az erdők és a mezők. A tél végén elkezd emelkedni a hőmérséklet, szép lassan elmúlnak a havazások és a csapadék már eső lesz. Emellett úgy mondjuk, hogy szeszélyessé válik az időjárás. Nálunk a téli hó olvadása és a sok eső miatt gyakran van tavaszi áradás. Ez a fák, növények virágzásának, zöldellésének, rügyezésének az időszaka, visszatérnek a költöző madaraink.

Nyári hónapok

Nyári hónapok: június, július, augusztus

Az ősz és a tavasz közötti évszak, a mi égövünkön. A jellemzői, a hosszabb nappalok és a rövidebb éjszakák. Általában meleg időjárás jellemzi. Hazánkban a meteorológiai nyár június 1-jétől augusztus 31-ig tart, míg a csillagászati nyár a nyári napfordulótól az őszi nap-éj egyenlőségig tart, tehát az északi féltekén június 21. és szeptember 23 között. A nyár nagy részén az iskolákban szünet van, így nyárra tehető a legtöbb tábor, nyaralás és fesztivál.

Őszi hónapok

Őszi hónapok: szeptember, október, november

Ősszel lassan megáll a természet, a fák lehullatják a leveleiket, az évszaktól kezdődően a költöző madarak délebbre utaznak. Az ősz folyamán kezd csökkenni a hőmérséklet és rövidülnek a nappalok. Hagyományosan a legtöbb országban ősszel nyitnak az iskolák, indul a tanítás. A csillagászati ősz szeptember 23-ától december 22-éig tart. Az őszi nap-éj egyenlőség szeptember 23-ra esik, innen az éjszakák hosszabbak a nappaloknál. Újra szelesebb és csapadékosabb ez az évszak. A meteorológiai ősz a lombhullató növények leveleinek elsárgulásával és az idő lehűlésével kezdődik

Téli hónapok

Téli hónapok: december, január, február

Meteorológiai szempontból a hőmérséklet fagypont alá csökkenésétől számítják a téli időszakot, addig, míg a vándormadarak visszatérnek. A csillagászati tél a téli napfordulótól a tavaszi nap-éj egyenlőségig tart, tehát a földünk északi féltekén december 21 és március 20 között. Ebben az időszakban a nappalok rövidebbek, mint az éjszakák. Ekkor vannak általában a leghidegebb napok, a csapadék viszonylag sok, és megfelelő hőmérséklet esetén hó formájában marad meg. Ilyenkor csak az örökzöld növények (pl. fenyő félék) maradnak zölden, a növények pihennek, sok állat is elbújva téli álmot alszik. Tőlük északabbra erősebb a tél hatása, a lehűlés erősebb, így ott nagyon sok téli sport művelése ezen időszakhoz kötődik.

Csillagászati évszakok időpontjai

Csillagászati évszakok az északi féltekén:

• Tavasz: március 21-étől – június 21-éig
• Nyár: június 22-étől – szeptember 22-éig
• Ősz: szeptember 23-ától – december 21-éig
• Tél: december 22-től – március 20-áig

Csillagászati évszakok a déli féltekén:

• Tavasz: szeptember 23-ától – december 21-éig
• Nyár: december 22-étől – március 20-áig
• Ősz: március 21-étől – június 21-éig
• Tél: június 22-étől – szeptember 22-éig

A meteorológiai évszakok időpontjai, meghatározása

Meteorológiai tavasz: az idő enyhülésével és a virágzó növények virágzásával kezdődik

Meteorológiai nyár: hazánkban a meteorológiai nyár június 1-jétől augusztus 31-ig tart

Meteorológiai ősz: a meteorológiai ősz a lombhullató növények leveleinek elsárgulásával és az idő lehűlésével kezdődik

Meteorológiai tél: a hőmérséklet fagypont alá csökkenésétől – a lombhullató növények rügyezéséig, a vándormadarak visszaköltözéséig

Napfordulók és napéjegyenlóségek

Nyári napforduló

A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23,5 fok) éri el a Nap északi félgömbön való elhelyezkedése mellett. Ez az időpont június 21-én van, és az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét jelenti. Pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik világidőben (UTC).

Részletesen: Nyári napforduló: az év leghosszabb napja és legrövidebb éjszakája

Téli napforduló

A téli napforduló az a pillanat, amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23,5 fok) éri el a Nap déli félgömbön való elhelyezkedése mellett. Ez az időpont december 21-én van, és az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti. Pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik világidőben (UTC).

Részletesen: Téli napforduló: az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája

A bejegyzése alapja: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89vszak